Most egy kicsit vidámabb témára váltok. Életem nagy részét Debrecenben töltöttem, ami a nagyságát tekintve a második helyen van, de az unalmas helyek közt az első. Kb 6 éve faluban lakunk és semmi pénzért nem költöznénk vissza városba, nagyon szeretünk itt élni. A falusi élet témakörét már biztos sokan körbejárták, azért megpróbálkozom vele a szokásos stílusban. Fontos megjegyeznem, hogy így szeretném kifejezni a tiszteletem és köszönetem, amiért ilyen helyen élhetek a családommal! A hentesüzlet különösen a szívem csücske :)
A falu szélén lakunk, szerintem azért kaptunk itt lakást, mert ha nem tetszenénk a falusiaknak, akkor könnyen ki tudnak rakni, egyszerűen csak arrébb rakják a falu nevét tartalmazó táblát a telek másik végébe és máris kaszton kívüliek leszünk. Ez a józan paraszti ész. Itt rögtön meg kell említenem, hogy a nem józan paraszti ész is megtalálható nagy számban minden faluban, így itt is, ugyanis az emberek egy jó része szimbiózisban él a pálinkával. Tény az, hogy nem is szoktak megbetegedni ezek a legények. Ha mégis megbetegednének, vagy akár mi is, akkor nem orvoshoz megyünk ám, neeeem, hanem a hentesüzletbe, hogy pár percig szívjuk magunkba a varázslatos erejű füstölt illatot, ez a falusi sószoba, csak itt sótéglák helyett füstölt oldalasból épült a szoba fala. A falu orvosa is idejár, de csak azért, hogy itt írja fel a pálinkát. Ha eleget isznak, akkor képesek helyi Danny Blue-vá inni magukat és látomásaik lesznek.
Itt egy kis kitérőt engedjetek meg, a hentesünk annyira a mindent a vevőért elvet vallja, hogyha elfogyna a disznóhús, akkor megtanítja akár a kecskéket is röfögni, csak hogy a kedves vevő megnyugodjon, hogy disznóhúst kapott. Ha ez nem járható út, akkor jön a pálinkakúra és addig itatják a vevőt, amikor már bármiről elhiszi, hogy disznó.
Természetesen magamról-magunkról is mesélek. Be kellett illeszkednem (a páromnak nem, mert Ő őslakos), meg kellett tanulnom dolgokat, nem akartam kilógni, mert jó dolog egy igazi közösséghez tartozni, ami nem a Facebook. Itt egy kis kitérő, nálunk is van egy titkos közösségi csoport az ivókban, amolyan vidéki Facebook, ha egy kívülálló akar csatlakozni, akkor előbb a helyiek vagy megbökik, többnyire egy helyes tárggyal, törött üveggel, stb, ha bírja a jelentkező, akkor csatlakozhat, vagy a másik módon, meghívással is lehet csatlakozni, konkrétan az új jelentkező meghív mindenkit egy jóféle házipáleszre.Folytatom. Mindenki tudja, hogy a flex egyfajta státuszszimbólum, ezt nem én találtam ki, be is szereztem egyet gyorsan. Azt viszont igen, hogy nyitok egy flexmúzeumot, ahogy a helyi nagyságok kihalnak, ki lesz állítva kedvenc kéz implantátumuk, ami ugye a flex, ezt mindig viszi mindenki mindenhová. Egyszer nem volt nálam, nem akartak még a zöldségesnél sem kiszolgálni, mert nem ismertek meg. Van kint az udvaromon egy nagy vasdarab, abból minden szombat hajnal 6:30-kor lecsiszolok egy kicsit, de az öregek azt mondták, ha már legalább 10 éve fogok itt élni, akkor már 6-kor elkezdhetem. Ha nem csinálnám ezt, akkor aki a házunk előtt járkál, az durván mutogatna rám, hogy itt lakik a buzi, akinek nincs flexe.
Itt nem az autók motor térfogata a menő, hanem a permetezőé és a gumicsizmáé. Be kell valljam, hogy ezeket már annyira megszerettem, hogy sosem veszem le. Fürdés, evés, alvás és hát igen, szex közben sem. WC-zés közben viszont le kell vennem, mert ugye ha nem tudok rendesen hátracsúszni, akkor mellé megy az ominózus matéria, de ha elfelejteném mégis levenni, akkor szerencsére megvéd a gumicsizma! Józan paraszti ész, már megint! Az alvással annyi a helyzet, hogy háton már nem tudok aludni. Jöjjön a szex, ez érdekel mindenkit a legjobban. A háton fekvő pózok felejtősek, marad a szokásos én vagyok felül. Ez a permetezővel a hátamon különösen domináns érzés, főleg ha mozgás közben ott lötyög még a maradék glialkás bordói lé is. Ha nem aktív a párom, akkor pumpálok egy párat a karral, mehet az arcába a szer, és máris úgy ficánkol, mint 15 évvel ezelőtt. Gondolhatnátok, hogy kegyetlen vagyok, de nála is van egy kapa, ha én lazsálnék. Az aktus végén még egyfajta utójátékként kiengedjük a maradék permetszert a mennyezet irányába, igaz büdös, de nincs a szobánkban se tarack, se gomba. Azt már mondanom sem kell, hogy a gumicsizma kiváló óvszer is, ha kell,
Jöjjön az étkezés. Itt előre bocsájtom, hogy egy Norbi féle ember nagyon hamar száműzött lenne, bár ki tudja, én simán el tudom képzelni, hogy mikor már nem látják a kamerák, akkor befekszik pucéron az ágyba egy gumilepedőre és pacalpörköltet eszik zsíros kenyérrel, a szaft meg közben folyik le a hasán és összegyűlik a köldökében. Azt meg gúnyosan nevetve szétcsapkodja, ezt nektek ápdét menű.... A disznóból készült ételek az alap. Reggel a kávét is kolbásszal keverjük meg. Ha kínai kaját kívánunk, akkor az úgy néz ki, hogy két vékonyabb nagyon száraz kolbászt evőpálcikaként használunk a csülökpörkölt megevéséhez. Aztán megesszük a pálcikát. A kolbász mindenütt ott van, a fogpiszkálónk is, sőt, ha elromlik az egyetlen közlekedési lámpa a központban, akkor a rendőr is kolbásszal irányítja a forgalmat és közben jól is lakhat. Ropi helyett is kolbászt eszünk. A másik népi eledel a rántott hús, ezt esszük két kolbász elfogyasztása között, egyfajta falusi hamburgerként. Ha valaki szeretne betörni egy házba mifelénk, akkor ne kolbásszal próbálja a kutyákat megvesztegetni, mert szegények már a szagát sem bírják, viszont egy kis jégsaláta ezersziget öntettel, extra szűz olivaolajjal minden vérebet megszelidít. Sok helyen nincs is csengő, mert a kutya ellátja ezt a feladatot is.
Hétvégén többféle szórakozásból is lehet választani, az egyik a traktor gyorsulási verseny. Most lehet fanyalogni, hogy egy traktor milyen lassú, de szerintem látattok már olyat, hogy a főúton elöl ment egy traktor és senki nem tudta megelőzni, tehát akkor mi a leggyorsabb jármű?? A következő a fűnyírás, ezt is napfelkelte előtt érdemes kezdeni és csakis benzinessel, mert akkor tutira lesznek hangosan szurkoló nézők, nem tudom, mit szoktak kiabálni, mert nem hallom a fűnyírótól, de hevesen integetnek, erre még jobban odahúzom a gázt és jobban hajtok. Extrém sportjaink között kiemelkedik a vidéki valóságshow, ahol a fiatalabbak szalonnával a hátukon menekülnek a vérebek elöl, mint a spanyolok a bikák elöl, az idősebbeknek pedig a műfogsorukat kell kihalászni egy nagy tálból bekötött szemmel. A legelvetemültebb turistáknak létrehoztunk egy kalandparkot, itt nem lőnék le minden látványosságot, de kedvcsinálónak egy példa: van egy oszlopsor, aminek a tetején hasmenéses gólyák élnek, azok alatt kell tisztán átjutni. Ápoljuk a kultúrát is, pl. amit a városi ember kacatos udvarnak lát, azt nekünk egyfajta múzeum, itt pálinkagőzös látomásokból készült performance tárlatot lehet megcsodálni, ráadásul még belépőt sem kell fizetni.
A Lagzi Lajcsi alapítvánnyal létrehoztunk egy kutatás és fejlesztés központot, ahol éppen a sav és tűzálló otthonkán dolgozunk. Az eredményeink közé tartozik a ultra hajlékony golyóálló viaszkos vászon és a pálinkaszámláló okoskarpánt is.
Mint láthattátok igen színes itt az élet falun, egy-két dolgot lehet eltúloztam, pl a sószoba fala füstölt tarjából van, de így szeretem, ahogy van!
