Mindenféle agymenés

Mindenféle agymenés

42. Festettünk és ágyat cseréltünk, 2 az 1-ben blog

2017. július 16. - Reményi Gábor rema

https://www.facebook.com/gabor.remenyi73/

Következzem megint egy rövidke kis életkép. Elkezdtük kifesteni a lakást. Anyagi megfontolásból döntöttünk úgy, hogy mi csináljuk meg, mert baromi sokba került volna egy normális (magyar) festőt hozatni Németországból. Mivel még nem csináltunk ilyet, voltak nehézségek. A gyerek az iskolakezdési támogatásból kapott egy csomó vízfestéket, így volt alapból 12 színválaszték. Nekikezdtünk, de hamar rájöttünk, hogy az a néhány festékkorong lehet nem lesz elég, meg a gyerek is vonyított, hogy tönkretettük a mókusseggszőr ecseteit. Nem volt mese, el kellett mennünk festéket és kellékeket vásárolni, az egyik nagyobb boltban kötöttünk ki. Nem akartuk túlbonyolítani a dolgot, ezért nagyon gyorsan, 8 óra alatt kiválasztottuk a színeket ott helyben. Erre előkerült egy eladónak álcázott festő és azt mondta, hogy kikever nekünk bármilyen színt, sokkal jobb lesz nekünk. Elénk rakott kb 15.000 féle színmintát, így újabb 48 óra válogatás után sikerült kiválasztani, hogy a fehér az fehér lesz... Az eladók már családtagként köszöntöttek minket, kaptunk pogácsát, ásványvizet és pokrócot, mert megsajnáltak minket. Na, szóval mire a színet is meglettek, addigra közölte velünk a festőeladómester, hogy jaj-juj-jaj, miért pont ezek kellettek, pont nincs hozzá a keveréshez szükséges alapanyag. Ezt sikerült higgadtan fogadni, kb így: https://www.youtube.com/watch?v=OaQgFm7HlNg

 Újabb egy hét és kiválasztottuk a színeket a gyári kínálatból, vettünk takarófóliát, hengereket, ecsetet, alapozót, aminek a párom meg is örült, mert az Avon katalógusban sokkal kisebb kiszerelésben van és az is sokkal drágább. Eljött a festés napja, ami a pakolással kezdődött, ez simán felér egy költözéssel, ráadásul a gyerekek mindig útban voltak, szinte élvezték, hogy látják, ahogy apa fejéből forró gőz jön ki, mikor előttem szaladgálnak, ahogy a megpakolt tölgyfagardróbot cipeltem lazán. Ez kb így ment minden helyiségnél, ezért el kellett mennünk anyával egy wellness hétvégére, mielőtt belekezdtünk volna konkrétan a festésbe. Meglepő, hogy a gyerekek mérnöki pontossággal tudják, hogy melyik az a pont, aminél jobban már nem is lehetnének útban, vagy mi az a nyavalygás, amivel a legjobban tudnak idegesíteni. A kedvencem: apa, én is festhetek? Nem! De miért? Mert kicsi vagy! Miért vagyok kicsi? Mert még csak 8 éves vagy és összeb@szod a falat! Értem, és apa festhetek? ........... Egy jó tanács, ha tudjátok, akkor vigyétek el otthonról őket ilyenkor (nekünk nem sikerült, mert zárva volt a gyereksintér telep), lehet hogy hosszú lesz az az egy hónap, míg tart a festés, de éveket nyertek az életetekből vissza. Kezdtük a plafonnal, azt könnyű volt csinálni, mert a gyerekek miatt a plafonon voltam és ha már ott vagyok, lefestem előbb azt. Meglepő módon a falakkal folytattuk, a feleségem inkább az ecsetelést választotta, Ő abban profi a sminkelés miatt, nekem meg azt mondta, hogy lehengerlő a modorom, próbálkozzak a fallal is. Merész volt a  színválasztás, mert a régitől eltérő színeket választottunk és kicsit világosabbat, ilyenkor az eredmény, olyan, mint amikor félrecsúszik (stílusosan száll) a szárnyas betét. Átüt... Még egy menet, nem örültem neki, ugye az én koromban... ha párom ilyet mond az ágyban, akkor ügyesen mély alvást színlelek...

Egy pár helyiséggel kész vagyunk, egész jól belejöttünk, talán már nem lesz több nehézség, de még a kifestőkönyvek látványát sem bírom. Viszont könnyebb lett volna, ha mögöttem áll egy motivációs tréner a munka közben és pl. ilyenekkel biztatna: Gábor, adok egy jó tanácsot és majd a fal adja a másikat!

 

 

 Képzeljétek, lecseréltük az ágyunkat sok-sok év után. Azt, hogy miért, rátok bízom, hogy kitaláljátok, nem fogom kifejteni, csak egy-két dolgot, de azt igen, hogy milyen lett az új.

Az ágy kiválasztása nagyon fontos, mert egy férfi a fél életét ott tölti (pl. egy náthánál kb 3-5 hetet egyhuzamban) A lényeg, hogy nagyobb ágyat vettünk, mi ugyan csinosak maradtunk, csak többen lettünk, van két kis éjszakai-reggeli betolakodó, akik elbitorolták a hely nagy részét. A kisebbik legtöbbször katolikus módban alszik közöttünk, vagyis keresztben. A régi rugós volt, ez memóriahabos. Elgondolkoztam rajta, hogy mekkora memóriája van egy matracnak, az már biztos, hogy minimum 200 kilóbájt, mert mi együtt 4-en pontosan 200 kiló csupa báj család vagyunk. A lehető legnagyobb méretet választottuk, ami befért, elég volt összerakni ezt is. Nem is értem, miért alakult át ennyire a bútorpiac szerelőssé, tartsa fel a kezét, aki vett már készen bútort az utóbbi 10 évben, nem látom a kezeket! Talán így akarják a nagyhatalmak elérni, hogy felnőttként sem felejtsünk el játszani, de akkor legalább legyen lego minőségű. Ez külön bejegyzést érdemelne, hogyan kell szerelni és milyen a minőségük. A mi esetünkben megtaláltam a választ, ha ez össze lett volna szerelve, akkor az ágy köré kellett volna építeni a házat. Összeraktuk, rátettük a hatalmas matracot, ami a keretet eltakarta rendesen, de szerintem a Tisza-tóból se sok látszana, ha egy helikopterből kidobnák a vízre. Olyan nagy, hogy szokni kell. Képzeljétek, ha mindketten az ágy szélén fekszünk és megkívánom a feleségem, akkor mire odaérek, elfáradok és elmegy a kedvem, így kénytelenek vagyunk mindketten megindulni, hogy félúton talákozzunk. Ha kérdezek valamit, nem megy el a hangom odáig, ezért nagy hasznát vesszük a mobilos családi csomagnak, na meg a szobabiciklinek, mert nálunk ez lett az értelme, hogy a szobában közlekedek vele, csak megkerülöm az ágyat, ez szintén egy Tisza-tó hasonlat, mert kb. annyi körbebiciklizni. A mély álmot azzal biztosították, hogy hajnalban belesüppedek több méter mélyen a matracba, a Miskolci speciális mentők ébresztettek első reggel, mert nem tudtam kikászálódni, azóta be van készítve egy 4 tagú alimínium létra. Ennél a matracnál kerülni kell a belepukázást, mert alattomosan hetek múlva bárhol kitörhet, addig kering odabent. Egyébként szokni kell még, de szeretjük, és ez a lényeg!

Szép álmokat estére mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://gabor-remenyi73.blog.hu/api/trackback/id/tr6312652487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása